Egy jó játékhoz néha csak egy jó ötlet szükséges, tartja a jólismert közhely. A legutóbbi Xbox LIVE Arcade játék, a Raskulls fejlesztőinek volt egy jó ötletük, a kérdés csak az, hogy sikerült-e ebből egy szórakoztató programot is összehozni, vagy ez is csak egy újabb elpuskázott lehetőség. Teszteltem az év utolsó letölthető játékát.
A gonosz patkánykalózok (Pirats) űrbéli kalózhajójából egyszer csak kifogy az üzemanyag, és egy ismeretlen bolygóra zuhannak. Ők sem tudják, hogyan, de kiderül, hogy a bolygó lakosai birtokában lévő fényes kő alkalmas lenne üzemanyagnak. El kell tehát lopni. Az első lopási kísérlet kudarccal zárul, ám az őshonos koponyafejűek királysága rögtön akcióba lép: Meg kell akadályozni, hogy a gonosz patkányok ellopják a naaagy, fényes követ, aminek más szerepe egyébként nincs.
Elég elborultan hangzik? Helyes. Ez a Raskulls alapfelállása, és mindenkit biztosíthatok, hogy ez a pihent atmoszféra végig megmarad a történet folyamán. A játék egyik legnagyobb erénye épp ez: Egyedi stílusa van, remek humora, amely épp annyira debil, hogy ne forduljon öncélú kreténségbe, de nagyon jókat lehessen derülni rajta. Ehhez mind a látványvilág, mind a párbeszédek hozzájárulnak, amik ezt a teljesen valószínűtlen történetet is szórakoztatóvá, mi több, szerethetővé teszik.
Ettől persze még nem jó egy játék, kell mögé valamilyen mechanika is. A Raskulls elsődleges besorolása platformer, de ha azt mondom, hogy a Super Mario, a Super Smash Bros. és a Tetris közös gyermeke, nem is járok olyan messze az igazságtól. A békés ugrabugra és gyűjtögetés helyett ugyanis itt többnyire versenyről van szó, a furmányosan megtervezett pályákon más karakterek, vagy az idő ellen kell minél hamarabb végigérni. Az előrehaladást pedig színes blokkok jelzik, melyeket koponyapofájú főszereplőnk kis varázspálcájával tud eltűntetni, a feljebb lévők meg persze ezáltal lezuhannak. Mindehhez jönnek még speciális pályaelemek (víz, tűz, gyorsító) és felvehető fegyverek, amelyek vagy a mi haladásunkat könnyítik meg, vagy a többiekét nehezítik, és máris minden adott egy rendkívül gyors tempójú, őrült adok-kapok platformer-rohanáshoz.
Az egyjátékos történet (Mega Quest) ennél szerencsére jóval többet tud, és többet mutat. Felhasználva mind a platformer, mind a puzzle elemeket, a világtérképen folyamatosan megnyíló kihívások igen változatosak. Nemcsak versenyezni kell, de gondolkodni is, bombákat hatástalanítani, kincseket keresni, sőt, a későbbiekben még adott alakzatú blokkokat is létre kell hozni. Extrém módon megnehezíti a dolgot, ha mindezt időre kell megtenni, erre a kihívásra építenek a - valóban nagyon nehéz - speciális feladatok, melyek csalásokat vagy multiplayer karakter skineket nyitnak meg.
A történetes mód nem valami hosszú, cserébe azonban változatos, végig szórakoztató, és míg az alapfeladatok több-kevesebb próbálkozás árán abszolválhatók, addig a pirossal jelölt különleges kihívások tényleg nagyon kemények, a pályák tervezése pixelre, századmásodpercre kiszámolt, azok ismeretét tökéletesen megkövetelő feladatok elé állítják a játékost.
Szerencse, hogy a nehézség szándékos, és az irányítás nem ront mindezen. Kis figurá(i)nk kezelése tökéletesen kézre áll, az ugrások, különböző játékelemek használata természetes, a Raskulls nem esik abba a hibába, hogy egy jó ötletet nehézkes, következetlen irányítással rontson el. A játékos így nyugodtan koncentrálhat a kihívásokra, egy pillanatra sem fog senki a gombokra nézni, vagy azért elrontani egy pályát, mert rosszul nyom meg valamit. Az is igaz viszont, hogy ezt az irányítást messzemenően ki kell ismerni, és villámgyors reflexekre is szüksége lesz annak, aki az egyébként rövidke egyjátékos mód minden feladatát teljesíteni akarja.
Többjátékos lehetőség is van a játékban, egyszerre maximum négy játékos küzdhet egyszerű versenyben vagy bajnokságokban, helyi osztott képernyős vagy online variációban. A játékmenet tökéletesen illik a multiplayer mókához, az akció ilyenkor ha lehet, még őrültebb, izgalmasabb, mint a "gumiszalag" módszert használó M.I. ellen. Az online lehetőségek semmilyen extrát nem tartogatnak, de ami van, az korrekt. Ami nekem hiányzott, az a többjátékos "gondolkodós" lehetőség, jó móka lenne együtt bombát hatástalanítani, persze a másik kárára, vagy közösen "szobrászkodni" a színes blokkokkal. Semmi sincs persze veszve, hiszen a Raskulls-hoz is jöhetnek később letölthető tartalmak.
Ami igazán alátámasztja és elviszi a hátán a játékot, az a látvány. Bár a rajzstílus nem egyedi, láttunk már hasonlót a The Behemoth termékeiben, de mégsem úgy néz ki, mint egy flash játék. A teljesen 2D-s tájon cel-shaded stílusra emlékeztető, kiválóan animált karakterek futkorásznak, az egész nagyon színes, nagyon sima, az ikonikus koponyaarc pedig azonnal azonosíthatóvá teszi a Halfbrick fejlesztését. Nagyszabású speciális hatásokra itt nincs szükség, néhány komikus puffanás, füstfelhő, és a hozzájuk társuló hangeffektek bőven elérik a kívánt hatást, a széles vigyort.
Zeneileg talán lehetne erősebb a program, a dallamok nem rosszak, de kissé talán túlzottan háttérbe húzódnak, habár a megnyerés utáni zenén jókat derültem. Ettől függetlenül ez a rész is rendben van. Digitalizált beszéd a játékban nincs, de nem vagyok meggyőződve róla, hogy az bármit is dobna az élményen.
A Raskulls egy nagyon kellemes játék. Stílusos, humoros, játékmenete pedig valódi ügyességet és sokszor gyors gondolkodást igényel. Egyjátékos komponense változatos, igaz, lehetne jóval hosszabb és tartalmasabb is, a többjátékos rész sikere pedig azon múlik, elegen meg fogják-e venni és játszani ahhoz, hogy hosszabb távon is érdemes legyen visszatérni hozzá. 800 Pontért igényes és jó vétel, letölthető játéknak ideális, de az is érthető, ha valaki megvár vele egy leárazást. A koponyafejűek remekül debütáltak, reméljük, látjuk őket máskor is.
7
