A videojátékok világa csendes tóhoz hasonlítható, amelybe az E3 idején a konzolgyártók parton álló gyerekekként dobálják a kisebb-nagyobb köveket. A Microsoftnak évek óta szokása, hogy akkora tömböket hajigál az általunk szeretett tóba, amelyek jóval a becsapódás után is komoly hullámokat keltenek. Hogy lezárjam a metaforát: Bemutatták a Project Natalt, amely kisebb, vagy éppen nagyobb forradalmat jelenthet az otthoni szórakoztatásban.
Sokan ott tévednek a Project Natallal kapcsolatban, hogy azt mondják, ez is csak egy mozgásérzékelő a három közül. Tévednek, mert van két nagy különbség: Amíg a Nintendo újítása egy mozgásérzékelős "távirányító" volt, és amíg a Sony mindezt egy az egyben leutánozta, addig a redmondi óriáscég megoldása merőben más: Nincs szükség irányítóra, a Natal az egész emberi testet érzékeli és követi. A másik nagy különbség pedig, hogy nemcsak erre képes, hanem nagyon sok másra is. Először is nézzük meg a Project Natal bemutatkozó "látványterv" videóját.
Ez nem egyszerű mozgásérzékelő. A Natal az emberi test egészét letapogatja, infravörös technológiát használva, vagyis teljes sötétségben is működik (nem volt igaz az a hír, miszerint a sötét bőrű embereket nem "látja"). Az érzékelt testből 3D-s modellt képes felállítani, azaz egy ponthalmazt, amit aztán emberi lényként képes feldolgozni és kezelni. A szerkezet 30 fps sebességgel követi a mozgást, és a viszonylag apró mozdulatokat is le tudja követni. Egyszerre akár négy ember mozgását is tudja kezelni.
Ezzel azonban nem ér véget a dolog, a Natal ennél jóval többre képes. Arcfelismerő technológia van benne, beépített mikrofonjának köszönhetően pedig hangunkat is képes azonosítani és értelmezni (beszédfelismerés). A Natal felismeri a formákat, a színeket. Ezeket a képességeket ötvözve, megfelelő fantáziával az új játékok határa a csillagos ég lehet.
Persze mindezt nem muszáj elhinni, hiszen az E3-on sem láttunk mást, csak casual játékokat, és egy kétes eredetű Lionhead Studios prezentációt. Ám nem véletlen, hogy a Project Natal máris ekkora hullámokat kelt nemcsak a videojáték-, de a számítógépes érzékeléssel foglalkozó tudomány köreiben is. Emlékeztek még Johnny Chung Lee-re? Ő volt az, aki félelmetesen életű 3D-s képmegjelenítést készített a Nintendo Wii mozgásérzékelőjével, felhasználva a fejmozgás-követést. Érdemes megnézni az erről készült videóját:
Nos, Lee most már a Microsoftnak dolgozik, méghozzá a Natal projekten. Blogjában részletezi egy kicsit a technológiát, és elmondja, hogy a szerkezet fejlesztésében a világ minden részéről érkezett kutatók és játékfejlesztők vettek részt, az ebben a tudományágban dolgozó szakembereknek pedig egytől egyik leesett az álluk, amikor testközelből látták, mire képes a dolog. A Natal 3D mozgáskövetése hihetetlenül fejlett, és ha ehhez hozzávesszük a többi - fent már említett - képességet, akkor tényleg csak a játékfejlesztők fantáziájára van bízva minden.
Nem kell azonban ahhoz játszani, hogy a Natal előnyeit élvezzük. Amikor megjelenik, képesek leszünk irányító nélkül, pusztán a hangunkkal be- és kikapcsolni az Xbox 360 konzolt, valamint kézjelekkel irányítani a teljes Dashboardot. Hangos parancsokkal indíthatunk letöltéseket, vagy nézhetünk DVD-t. Kicsit talán félelmetes, de a Natal szó szerint lesi és füleli minden mozdulatunkat és szavunkat.
Peter Molyneux nem olyan tervező, aki tucatjátékokat ad ki a kezei közül. A mai napig instant klasszikusokat köszönhetünk neki, ha valakinek, akkor neki vannak forradalmi gondolatai. Az E3 során is beszélt arról, hogy a Natal mit jelenthet az egész játékipar számára.
"Nekem, mint játéktervezőnek, vissza kell ülnöm az iskolapadba. (...) Szinte mindent, amiről eddig azt hittük, hogy a játékkészítés szent grálja, ki lehet dobni az ablakon. Lehet kezdeni elölről."
Molyneux szerint nem a jelenlegi játékstílusokban kell gondolkodni. A különböző játékos fórumokon máris sokan találgatnak, hogy bizonyos játékokat hogyan lehetne átültetni erre a technológiára. Az egyszeri játékos azt kérdezi, hogyan fog Call of Duty-zni, például. Éppen ez az: Sehogy. A régi (de nem elavult!) irányítókra kitalált játékstílusok nem fognak megújulni - helyettük teljesen új, eddig soha nem látott, soha el nem képzelt zsánerek jelenhetnek meg, amelyek kihasználják az új technológia nyújtotta lehetőségeket. Nem fogunk a kontroller után vágyakozni, mert ahogy a jelenlegi játékokat csak azzal tudjuk irányítani, úgy a jövő játékait csak a Natallal leszünk képesek (megjegyezve természetesen azt, hogy a két vonal egymás mellett fog megélni, és nem egymás kárára).
A Project Natal ugyan még messze van a megjelenéstől (minimum egy év), de a technológia már működik. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy az E3-on sokan első kézből próbálhatták ki a "squash", és az átalakított Burnout Paradise játékokat. Erről is sok videó készült, nézzük meg az egyik ilyet.
És ami még ennél is jobb, és ígéretesebb: Nemcsak a casual réteg élvezheti a Natal képességeit: A már meglévő, ismert játékstílusokba is be lehet tenni egy-egy funkciót úgy, hogy az irányítás marad a klasszikus séma szerint. Példa: Manapság a legtöbb játékban van valamilyen karaktergeneráló funkció, így a szerep- és sportjátékokban leginkább. Mi lenne, ha a csúszkás menük helyett egyszerűen be lehetne szkennelni MAGADAT? Odaállsz a Natal elé, és "ő" beszkennel elölről, oldalról, hátulról, majd létrehoz egy poligon modellt, akár a saját ruháiddal együtt (forma- és színfelismerés), és így tényleg saját magadat irányíthatod. Vagy még jobb, szkenneld be a barátnődet meztelenül, és irányítsd így a Tomb Raider legújabb részét. Olyan újfajta játékok jelenhetnek meg, amikhez merőben új kellékeket adnak, amiket a Natal felismer. A Viva Pinata: Trouble in Paradise már alkalmazott egy módszert, amellyel valódi kártyákat lehetett beolvastatni, és ezzel a játékba virtuális értékek kerültek. A Natal ezt a koncepciót egy nagy lépéssel tovább tudja gondolni - egy új LEGO játékba akár saját, valódi LEGO figurákat rakhatsz be, és mindezek az ötletek még csak a jéghegy csúcsát jelentik.
A Microsoft a Project Natal bemutatása óta többször egyértelművé tette, hogy ez nem egy egyszerű kiegészítő lesz, hanem sokkal több annál. Öt évvel az Xbox 360 megjelenése után nincs szükség generációváltásra - a konzol élettartamát újabb hosszú évekre kitolják azzal, hogy merőben felfrissítik az egész élményt, megreformálják a konzol kezelését, és új játékok és stílusok tucatjait mutatják be. Hogy a külsős fejlesztők már megkapták a Natalhoz szükséges készleteket, az egy dolog. De ne felejtsük el, hogy az amerikai konzolgyártó cég égisze alatt olyan nevek kezdenek bele Natalra játékokat álmodni és készíteni, mint Peter Molyneux, Keiichi Yano, Tetsuya Mizuguchi, Steven Spielberg, vagy éppen komplett fejlesztőstúdiók, mint a Rare, akik megannyi ötletes, színes játék mellett például az Avatar rendszer kifejlesztéséért is felelősek.
És akkor még nem szabad elfelejteni, hogy mindezt az élményt össze fogják kötni az Xbox LIVE-val, annak minden közösségi szolgáltatásával, multiplayer rendszerével, a teljes Piactérrel - újfajta módokon vásárolhatunk, játszhatunk és kommunikálhatunk barátainkkal. A Project Natal nemcsak önmagától ekkora dobás, hanem összekapcsolva azzal az infrastruktúrával, ami már most is elérhető az Xbox 360-al.
Az E3-as prezentáció után sokan azt gondolták, mindez csak a Nintendo Wii követése, újabb kísérlet a casual közönség megszólítására. Ez részben igaz is. Ám a Natal és az Xbox 360 együttesen sokkal többre lesz képes, ahogy ez a fenti áttekintésből is látszik. A határt mostantól csak a fejlesztők szabják meg, legyen az casual játék, hardcore játékok extra funkciói, vagy éppen játék nélküli, LIVE-os és közösségi lehetőségek. Ez egy új, teljesen kiaknázatlan terület, ahol lehet újítani, bevezetni olyan forradalmi (játék)rendszereket, amik évtizedekre meghatározhatják a hasonló játékok fejlesztésének alapjait.
Minden esély megvan arra, hogy valóban ekkora forradalmat jelentsen a Project Natal, de vajon tényleg ez lesz belőle? Vagy minden technológia, minden innováció ellenére csak egy drága, végül elbukó kísérletté válik? Mint mindenre, erre is csak az idő adhat választ, ám az tény, hogy a Microsoft Research boszorkánykonyhájában valami egészen különleges készül. Az anyacég stratégiáját ismerve pedig senki nem lenne meglepve, ha kezdeti nehézségek árán is, de végül komolyan befuttatná ezt a rendszert. Nekünk ezzel nincs semmi dolgunk. Csak megvárni, míg megjelenik, és élvezni a gyümölcsét. Mert van egy tippem, hogy lesz minek örülni.
