Valamivel több, mint három éve van Xbox 360 konzolom, és ez idő alatt nemcsak rengeteg kiváló játékkal játszhattam, de igazán kiemelkedő, életre szóló emlékekkel is gazdagabb lettem. Mert a jó játékok mellett ott vannak azok, amiket még évek múlva is emleget az ember. "Emlékszel arra, amikor..."; "De jó is volt pár éve a..." Biztos mindenkinek vannak ilyenek. Nekem számos akad, ezekből készítettem egy kis összefoglalót, hátha más is kedvet kap hozzájuk.
Az első Xbox-on (bocs, Microsoft) alig akadt számomra ilyen játék. Persze sok jóság volt azon is, de ha igazán meghatározó élményt kéne kiemelnem, szinte csak a két Star Wars: Knights of the Old Republic-ot és az örök legendát, az OutRun 2-t tudnám mondani, valamint végigkíséri hátralévő életemet a Panzer Dragoon Orta emléke is. Xbox 360-on más a helyzet - kezdettől fogva akadtak olyan játékok, amelyekre a mai napig boldogan emlékszem vissza. Nézzük sorban, melyek ezek!
Kameo: Elements of Power (2005): Ez volt az egyik legelső játékom Xbox 360-ra, a Rare egyik nyitócíme. Gyakorlatilag ez a játék testesítette meg nekem a "next-gent", itt szembesültem a generációváltással járó grafikai fejlődéssel. De nem is emiatt fogott meg igazán a játék. Hanem mert csodálatos világa, igazi mesebeli szereplői, és döbbenetesen jó zenéi felejthetetlenné tették. A Kameo az a játék, amelynek minden pillanatát imádtam. Talán kicsit rövid volt, és játékmenetben sem mutatott forradalmit, de a hangulata, a gyönyörű grafikája mindenért kárpótolt. Igazán csodálatos belépő volt ez az Xbox 360 világába.
Project Gotham Racing 3 (2005): Ugyanolyan "elsőnapos" játék volt, mint a Kameo, a PGR sorozat már a Dreamcast óta nagy legenda volt nálam (akkor még Metropolis Street Racer néven futott, emlékszik még rá valaki?). Nehezen hittem el akkoriban, hogy ilyen grafika létezhet, a fantasztikus műszerfalas belső nézet letaglózó volt. A kocsik irányítását szerintem ebben a részben fejlesztették tökélyre, a napsütötte (vagy épp neonfényes) városokban soha nem érzett élmény volt kocsikázni. Ám leginkább nem is ez, hanem az online multi tette legendássá ezt a játékot. A mai napig emlegetjük a testvéremmel 2005 év végét, amikor rendszeresen összejártunk sokan, és vég nélkül versenyeztünk, beszélgettünk. Micsoda idők voltak! Ez a játék ütött, mint az atom.
The Elder Scrolls IV: Oblivion (2006): Úgy vártam ezt a játékot, mint a messiást, az Xbox-os harmadik rész után az Oblivion soha nem látott kalandokat ígért. Mit mondjak, el is hozta. Miután meglett, hónapokig mással sem játszottam, és tény, hogy a mai napig több, mint 192 órát tettem bele. Az Oblivion számomra a tökéletes fantasy szerepjáték, hihetetlen tartalommal, változatos, elképesztően szép és méretes világgal, jó karakterfejlődéssel és harcrendszerrel. Jeremy Soule fülbemászó zenéiről már nem is beszélek, ezeket annyit hallgattam, hogy fejből dúdolom bármelyiknek a dallamát. Felejthetetlen időket töltöttem az Oblivion világában.
Test Drive Unlimited (2006): Videojátékos pályafutásom évei során sokat gondolkodtam azon, milyen lenne álmaim autós játéka. Nos, pontosan olyan, amilyen a TDU lett! Adott az egzotikus Hawaii O'Ahu szigete, amelyen a teljes úthálózat szabadon bejárható, a tengerparttól az autópályákon át a hegyekig. Luxusvillák, luxusautók, napsütés és pálmafás környezet - ennél jobb semmi sem lehet. A játék egész rendszere, az autóvásárlástól kezdve az MMO funkciókig, egészen elképesztő, és a mai napig senki nem volt képes hasonlóra. Emlékszem, amikor pár barátommal összeverődtünk, és együtt autókáztunk fel-alá a szigeten, egyre távolabbi célpontokat kijelölve. Ez egy olyan játék, amiben a céltalan autózás lehúzott ablakokkal ugyanolyan élvezetes (sőt), mint maga a versenyzés.
Forza Motorsport 2 (2007): Namost aki ismer, annak üresen is hagyhatnám ezt a bekezdést. Aki nem ismer, annak elmondom, hogy hivatalosan is ez az általam legtöbbet játszott Xbox 360 játék (220 óra felett!), és bár nem vagyok benne profi, minden pixelét ismerem és szeretem. A Forza 2 élő legenda, manapság is aktívan játszom vele, megunhatatlan, überelhetetlen. Sorra "túrta ki" maga mellől a többi autós játékot, mert amíg Forza 2 van, addig én mással túl sokat nem tudok játszani. Amennyi versenyt én lenyomtam, ahány autót tuningoltam és festettem, az valami félelmetes. Hogy a különböző online versenyekről, szervezett bajnokságokról (F430 valaki?) ne is beszéljek. Legendás ismétléseket és fotókat őrzök sok megismételhetetlen pillanatról. Csak a Forza 3-nak van arra esélye, hogy letaszítsa az autós játékok übertrónjáról.
Mass Effect (2007): Élek-halok a sci-fiért. Élek-halok a BioWare RPG-iért. Amikor megtudtam, hogy ez a két dolog egyesül, és egy eddig soha nem látott sci-fi szerepjáték készül, tudtam, hogy az eredmény hatalmas lesz. Végül olyan hatalmas lett, hogy az egész galaxist behálózta. A Mass Effect kicsit retrós sci-fi dizájnja annyira tetszik, hogy azt szavakkal leírni nehezen tudnám. A történet hatalmas, a különböző világok változatosak, a karakterek szerethetők, a Normandy űrhajó pedig hosszú időre második otthonommá vált. Hogy a zenékről ne is beszéljek, amelyek viszont felejthetetlen hangulatot kölcsönöznek a játéknak. Technikailag nem hibátlan a játék, ám ez egy ilyen volumenű dolognál mit sem számít. Elkaptam Saren-t, lefeküdtem Lianával, megmentettem a galaxist - vagy mégsem? Istennek hála, hogy készül a második rész, ez életem egyik legnagyobb kalandja.
Fable II (2008): Mennyit beszélt erről Peter Molyneux, hogy majd ilyen meg olyan jó lesz! Erre mi történt? Ilyen meg olyan jó lett. Bár a Fable II nagyon rövid, és sokkal kisebb volumenű játék, mint amilyennek ígérkezett, de ez az aprócska kaland pont attól lett naggyá, amilyen. Tipikusan az a játék, amiből árad a készítők szeretete a játékos felé, és érződik, mennyire szívvel-lélekkel rakták össze ezt a piciny kis világot. Ott a hűséges kutya, akit annyira megszeretünk a történet során, hogy soha el nem engednénk. Vagy az egyszerű, mégis remek harc- és fejlődési rendszer, amely szakít a hagyományos RPG klisékkel, mégis működik. Vagy egyszerűen a csodálatos grafika, amely nem technikailag nyűgöz le, hanem stílusával, színeivel, és az élettel, amely minden pixeléből sugárzik. A Fable II egyike azoknak a játékoknak, amit az ember valóban szeretni tud.
Természetesen nem ez az összes kiváló játék, amellyel eddig Xbox 360-on találkoztam. De ezek azok, amik miatt külön-külön is megérné gépet venni, annyira kiemelkedő és pótolhatatlan darabok. De arra gondoltam, hogy felsorolok még néhány címet, mert az alábbi játékok sem érdemlik meg, hogy említés nélkül elhaladjak mellettük. Fantasztikus módon élveztem még a következő játékokat:
Ridge Racer 6, Dead or Alive 4, Chromehounds, Import Tuner Challenge, Viva Pinata, Crackdown, BioShock, Project Gotham Racing 4, Ace Combat 6, Virtua Fighter 5, Viva Pinata: Trouble in Paradise, Too Human, Halo 3, Lips, Halo Wars.
És hogy mit hoz a jövő? Maradjunk annyiban, hogy az elkövetkező évekre gondolva máris helyet szorítok néhány életre szóló kalandnak...
